A pánikbeteg bolyongásai

Egyik írásomban már részletesen foglalkoztam a pánikbetegséggel. Onnan most két gondolatot veszek át, amelyekre jelenlegi mondandómat építem.  Az egyik, hogy a pánikállapot igen erős félelemmel jár. A másik fontos megállapítás pedig az, hogy a pánikbetegség nem a test, hanem a gondolatok betegsége. Említett írásom ide kattintva olvasható el.

Most a pánikbetegek meggyógyításának egy különleges nehézségéről szeretném megosztani a gondolataimat. Tapasztalataim szerint ugyanis a pánikbetegek kezelése legtöbbször két fázisban zajlik: a kardiológiai és a pszichés fázisban. Mindkét fázis funkcióját érdemes átgondolni.

Az első a kardiológiai fázis.

Mint említettem, a pánikállapot nagyon erős szorongással jár, és a szorongás legerősebb tünete a vérkeringést érinti: gyors szívverés, esetleg kihagyásokkal, bizonytalanságérzés, forróság, végtagzsibbadás, leizzadás, elgyengülés stb. Intelligens ember ilyenkor elsősorban valamilyen veszélyes szervi betegségre gondol, és ennek kivizsgálását kéri. Háziorvoshoz, sürgősségi ellátáshoz fordul, de a szívére vonatkoztatott panaszok miatt legtöbbször eljut a kardiológushoz. Ezért nevezem ezt a fázist kardiológiai fázisnak, és a továbbiakban az egyszerűség kedvéért így használom – értendő alatta alkalmilag bármilyen más, testi betegségekkel foglalkozó szakorvos is.

Ezt a kardiológiai kivizsgálást érdemes lelkiismeretesen elvégezni. Hiszen egy esetleges szervi betegséget mindenképpen ki kell deríteni. Ezt joggal igényli a beteg is. Van azonban két feltétel, amit a kardiológiai vizsgálatnak teljesítenie kell: a hitelesség és a tájékoztatás.

A hitelesség.  Mikor hiteles egy vizsgálat? Ha az orvos odafigyel a betegre, érdeklődő, gondosan vizsgál, megfelelő időt szentel rá. Van az orvos személyiségében, stílusában, a rendelés körülményeiben is valami nehezen megfogalmazható, ami része a hitelességnek. Az orvos itt csapdahelyzetben van: lehet, hogy egy sokat látott kardiológus, mielőtt megszólal a beteg, már mindent tud: a panaszokat és azt is, hogy nem fog szívbetegséget találni. Mégis, minden beteg más, és mindenkit teljes odaadással kell kivizsgálni.

A tájékoztatás. Bálint Mihály óta orvosi alapismeret, hogy a betegséget mindig meg kell nevezni. Olyan nincs, hogy „az Ön szívének nincs semmilyen szervi problémája, elmehet.” Ha nincs szervi probléma, akkor mi van? Hiszen a beteg szenved, ő érzi a tüneteit, ha valaki erre azt mondja, hogy ez nem szervi probléma, akkor nyilván félreértésről van szó. Ehelyett arra van szükség, hogy az orvos elmagyarázza, hogy a szíve ugyan egészséges, de a szorongás testi tüneteiről van szó, ami a félelemmel szövődve ördögi kört hoz létre stb. Nem a testi elváltozás, hanem a gondolatok, a félelem a végső oka a tüneteknek. (l. részletesen itt.)

A kezelés kardiológiai fázisa tehát a hiteles vizsgálatból, és a megfelelő tájékoztatásból tevődik össze. Ez az esetek egy részében már önmagában a beteg gyógyulását eredményezi.

Ha mégsem gyógyul meg a beteg, akkor az okokat kutatva a hitelesség és a tájékoztatás mérlegelése mellett komolyan felmerül az is, hogy olyan súlyos a lelki zavar, hogy célzott pszichés kezelést igényel.

Ez azonban nem olyan egyszerű.

Pszichés kezelést csak akkor lehet elkezdeni, ha a beteg erre már felkészült. Nem sok értelme van pszichés kezelést kezdeni annál a betegnél, aki szívbetegnek tartja magát.

A pánikbeteg kezelésében itt egy fordulópont van, ahol az események kínosan elhúzódhatnak. Abban az esetben, ha tovább marad a kardiológiai fázisban, nem sok jó történik vele. Mindig lehet újabb vizsgálatokat végezni, és a régieket megismételni. Biztosan kerül néhány pozitív vagy kétértelmű lelet, az orvosi vizsgálatok már csak ilyenek. Ráadásul megzavarhatja a beteget néhány egyébként nem túl fontos, de létező, megtalált szervi elváltozás. Olyan ez, mint a mocsár, csak elmerülni lehet benne. Az orvosok számára is rémség az eset: a beteg fél, biztonságot szeretne – az orvos sokat dolgozik, vizsgál, a helyzet mégsem oldódik meg.

 Nem is oldódhat meg: a betegség nem a testben, hanem a gondolatokban van.

A vizsgálatokkal ugyanazt érik el, mintha a cukrászdában szeretnének kulcsot másoltatni. A kulcsmásoló a szomszédban van.

A pszichés fázis.

Milyen formái vannak a pszichés kezelésnek?

A pszichoterápia és a gyógyszeres kezelés. A pszichoterápia gyógyító hatású személyes kapcsolatot jelent a terapeutával. (részletesebben itt olvashat róla). A gyógyszeres kezelés az agyban az ingerületátvivő anyagokra van hatással, és ugyancsak nagyon hatékony a lelki eredetű problémák kezelésében.

Hogyan lehet a pszichés fázisba kerülni? Egyszerű esetben a kardiológus a szorongó betegeit nyilván elküldi pszichológiai kezelésre, illetve egyes betegek megértve saját szervezetüket maguktól kérik a pszichológiai kezelést. A probléma nem is ekkor van, hanem amikor a beteg elutasítja a betegségének a pszichés okát, és ezzel az erre irányuló kezelést is.

Mi segít a bizonytalan betegnek abban, hogy a pszichés kezeléshez eljusson?

–          Először is még egyszer hangsúlyozom a kardiológusok (és más szervi betegségekkel foglalkozó orvosok) felelősségét. Meg kell találják a megfelelő időpontját és módját annak, amikor a beteget a pszichés kezelésre elküldik.

–          Sokszor találkozom olyan beteggel, aki már belefáradt a sok orvoshoz járásba. Kimerült tőle, vagy elunta.

–          A sorozatos kudarcok rákényszerítik. Olyan segítséget akar igénybe venni, amilyet még nem próbált.

–          A sikeres pszichés kezelésben részesült betegek pozitív példája.

–          A pszichoterápiás kezeléshez szükséges, hogy a betegnek legyenek bizonyos adottságai. Tudja észlelni az érzéseit, érdekelje és képes legyen a lelkiállapotáról beszélni, fontosnak tartsa az élet lelki oldalát. Ha ez hiányzik, akkor a gyógyszeres kezelés lehetősége még mindig megmarad.  

Legtöbbször a beteg eljut a gyógyítás pszichés fázisába, és véget ér a bolyongása. Elkezdheti a gyógyulás küzdelmes munkáját. Minél  hamarabb, annál jobb.

Egy jó hozzászólás jó lenne